Kecskés Zsolt

Minden ami pénzügy

Mire jó a lakásbiztosítás?


Mindenki lakik valahol, akár saját házában, lakásában, vagy bérelt ingatlanban, a lakóhelyén pedig ott van az összes ingósága, használati és személyes tárgyai. A károk melyek ezen vagyontárgyakat érhetik a bagatelltől a totálkárokig terjedhetnek. Míg a kisebb károk inkább csak bosszúságot okoznak, a nagyobb károk esetében egy élet munkája mehet veszendőbe., Legtöbben belátjuk ezt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a magyarországi lakások mintegy 70%-a rendelkezik lakásbiztosítással.

Ezen biztosítások általában a következő alapfedezeteket tartalmazzák:


Tűz, robbanás, villámcsapás;
vihar, felhőszakadás, árvíz;
hónyomás, jégverés;
földrengés, fölcsuszamlás, kő- és földomlás, üregbeomlás;
idegen jármű ütközése, légijármű ütközése, idegen tárgy rádőlése.
Betöréses lopás, rablás, vandalizmus;
csőtörés, vezetékes vízkár,
üvegtörés;
villámcsapás közvetlen és másodlagos hatása (indukció)
felelősségbiztosítás
baleset biztosítás
További szolgáltatások lehetnek:

Oltás, mentés, rom- és törmelékeltakarítás, kárenyhítés költségei;
személyi okmányok pótlása és bankkártyák letiltása, zárcsere költségei, készpénz, vállalkozás vagyontárgyai
számítógépes adatmentés
sportfelszerelés
szabadban tárolt kerti tárgyak, ingóságok
utasbiztosítás
garázsban tárolt gépjármű
személybiztosítás, élet, baleseti műtét szolgáltatások
kisállat biztosítása műtétre
elfolytvíz csőtörésnél,
kerti növényzet ( dísz -és haszonnövények)
gépjármű assistance szolgáltatás
műszaki cikkekre kiterjesztett garancia
Természetesen kinek-kinek magának kell eldöntenie, mely fedezetek a legfontosabbak számára, de általánosságban elmondható, hogy a nagy összegű károkat (több milliós, esetleg totálkárokat) okozni képes események a legfontosabbak, míg a kiegészítő fedezetek már inkább kényelmi szempontokat, a fedezeteink teljes körűvé tételét szolgálják. Az optimális biztosítási fedezetek megtalálásához lakásbiztosítási díjszámító modulunk hatékony segítséget ad.

Egy jó lakásbiztosítással elkerülhetjük, hogy a bekövetkező károk alapjaiban rengessék meg anyagi helyzetünket. A kockázatok biztosítóra történő áthárításával biztonságot teremthetünk magunk és családunk számára, valamint finanszírozott lakás esetén megfelelhetünk a hitelnyújtó által előírtaknak.


Ki lehet a lakásbiztosítás szerződője?

magánszemély
jogi személy, aki a díjat fizeti
Ki lehet a biztosítottja?

az a személy ,
aki a tulajdonosa vagy résztulajdonosa az ingatlannak,
bérlője,
vagy haszonélvezője ,
vagy jogi személy aki lakás célra használja az ingatlant.
Lakásbiztosítás hitelfelvételhez

Hitelfelvételhez legtöbbször szükséges a lakásbiztosítási szerződés megkötése.

Az ilyen lakásbiztosítások megkötése pusztán annyiban tér el a normál lakásbiztosításokétól, hogy meg kell jelölnünk a hitelnyújtó intézetet, mint kedvezményezett. A biztosítási szerződésben ilyenkor a hitelnyújtó kedvezményezettként szerepel, ami azt jelenti, hogy egy kár esetén a kártérítés őt illeti meg. A gyakorlatban azonban ezzel a jogukkal csak akkor élnek a bankok, ha nem fizetjük pontosan a részleteket, vagy totálkárt szenvedünk..

Gyakran előfordul, hogy a hitelnyújtó Bank a vele szerződésben, vagy azonos tulajdonban levő saját Biztosítóhoz ragaszkodik. Fontos azonban tudni, hogy ehhez nincs joga! A biztosítónkat szabadon megválaszthatjuk, még hitel esetén is. Ha nekünk egy másik biztosító szerződése jobban megfelel és/vagy olcsóbban tartalmazza ugyanazt a szolgáltatást, akkor a hitelszerződésben foglalt kötelezettségünknek ennek megkötésével is eleget tehetünk. Fontos tudni, hogy a hitel tartama alatt is van lehetőség biztosítóváltásra, természetesen a hitelszerződésben vállalt és aláírt kötelezettség mellett, szabályos évfordulós váltás betartva .

A hitelhez kapcsolódó lakásbiztosításoknál is feltétlenül tájékozódjunk tehát az egyes biztosítók ajánlatairól, gondoljuk át a szerződésbe bekerülő biztosítási összegeket és válasszuk ki a számunkra leginkább megfelelő biztosítást. Hitelhez kapcsolódó lakásbiztosítás esetén se feledkezzünk meg az ingóságok biztosításáról és a nekünk szükséges kiegészítőkről még akkor sem, ha egyébként ez a hitelügyintézéshez ez nem szükséges feltétel.




Lakásbiztosítás társasházban



A társasházi lakások biztosítására többféle lehetőség is van.

Az első, és legegyszerűbb lehetőség az önálló lakásbiztosítás, ekkor minden szempontból a nekünk legmegfelelőbb konstrukciót választhatjuk. Ekkor sem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a társasház közös részei (pl. a lépcsőház, a padlástér) tulajdoni hányadunk arányában a mi felelősségi körünkbe tartozik, ezért ezt nekünk kell biztosítanunk. Ebben az esetben a gondot a közös részekben keletkezett károk rendezése jelentheti, hiszen elméletileg minden lakás lehet más biztosítónál biztosítva, így a kárrendezéshez sok biztosítóval kell tárgyalni, sokféle, különböző feltétel alapján.

További lehetőség az ún. társasház-biztosítás megkötése. Ennek is két fő változata van, az egyik esetben a teljes épületet (beleértve a mi lakásunkat is) egy szerződésben biztosítják, a másik esetben pedig csak a közös tulajdonban levő részeket veszik be a szerződésbe - mindkét esetben a biztosítási díj beépül a közös költségbe. Itt a gondot általában az jelenti, hogy a társasházi közösség a szerződésről a lakógyűlésen, többségi szavazással kell döntsön, ami a tapasztalatok szerint nem szokott egyszerűen és mindenki megelégedésére lezajlani. A teljes épület biztosításánál pedig az épületben levő lakások biztosítási szempontból szükségszerűen "uniformizáltak", tehát az alacsony, vagy átlagos színvonalú lakások ugyanolyan értéken biztosítottak, mint az igényes, drága színvonalon kivitelezettek.

A társasházi lakások biztosítása általában a biztosítóval történő egyedi megállapodás alapján, a lakók egyetértésével, a biztosító alkalmazottjának személyes közreműködésével történik, kivéve az alábbi eseteket:

Önnek akkor érdemes lakásbiztosítást kötnie, ha ugyan társasházi lakásban lakik, de a lakóközösségük nem kötött társasház biztosítást - ebben az esetben ne feledkezzen el a közös tulajdonú részek beszámításáról sem. Ha Ön társasházi lakásban lakik, és a lakóközösség olyan szerződés megkötéséről határozott, ami a közös tulajdonú részekre vonatkozik, akkor Önnek ténylegesen csak a saját lakására (és persze az ingóságaira) kell biztosítást kötnie.

Lakásbiztosítás felmondása, biztosító váltás:

Amennyiben kedvezőbb lakásbiztosítási szerződésre szeretnénk váltani, előbb fel kell mondanunk meglévő szerződésünket. Ezt a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal tehetjük meg. A lakásbiztosítások határozott 1 éves vagy 3 éves tartamra köthetők meg. 3 évnél már –tartamkedvezményt- adnak a biztosítók, amely 5-15% kedvezményt jelent az éves díjból 3 éven át,de figyelni kell arra ,hogy ez idő alatt nem mondhatjuk fel a szerződést,mert hűségidő kötelez(kivéve :érdekmúlás eladás miatt,halálozás,válás).

A felmondáson célszerű feltüntetni az alábbiakat:

név, lakcím, és ha nem azonos, a biztosított épület címe
a szerződés kezdetének időpontja
szerződésszám és/vagy kötvényszám
A felmondást ajánlott levélben kell elküldeni a biztosító szerződést kezelő egységének címére (ezt a biztosítási kötvényen találjuk). Ügyeljünk arra, hogy levelünk a postázás idejét is figyelembe véve biztosan legalább az évforduló előtt 30 nappal beérkezzen, ellenező esetben felmondásunk érvénytelen lesz.

Az így felmondott szerződés helyett a következő napi kezdettel már szabadon megköthetjük a számunkra kedvezőbb szerződést a másik biztosítónál (időbeli átfedés nem megengedett).

Szerződésmódosítás:

Arra is van lehetőség, hogy ugyanannál a biztosítónál váltsunk egy másik konstrukcióra, ez értelemszerűen nem felmondással és újrakötéssel járó biztosítóváltás, hanem szerződésmódosítás. A biztosítóval történő megegyezés alapján ennek nem szükséges az évfordulókor megtörténnie, bármikor kezdeményezhetjük, ha szükségét látjuk.




Biztosított vagyontárgyak:



Lakásbiztosítás esetén biztosíthatjuk magát az épületet - az ingatlant, illetve annak "tartalmát" - az ingóságokat.

Az ingatlanbiztosítás keretében biztosítható: lakás, ház, nyaraló, nem lakott melléképület, egyéb építmények (pl. medence) stb.

Ingóságbiztosításon belül:
Kiemelt értéktárgyak (általában nemesfémek, szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, gyűjtemények, képzőművészeti alkotások, antik tárgyak) illetve
Általános háztartási ingóságok : bútor, szőnyeg, étkészlet, könyvek, minden ingóság ami mozgathatók.
Létezik ugyanakkor olyan biztosítótársaságok, mely a nagy értékű háztartási ingóságokat (pl. házimozi rendszer) külön csoportban kezeli.

Vagyonérték meghatározása

A lakásbiztosítások kárrendezési tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb probléma a szerződésben foglalt biztosítási összegek helytelen megválasztása, legtöbbször alulbiztosítás miatt merül fel. Ez azután oda vezet, hogy az ügyfél elégedetlen a kárrendezéssel és a biztosításával.

Ha figyelmesen elolvassa az alábbiakat és elfogadja a szerződéskötési modulunkban felajánlásra kerülő segítségeket, Önnek elkerülheti mindezen problémákat.

A lakásbiztosítási szerződésekben külön-külön kell rendelkeznünk az épületek és az ingóságok (ezen belül többféle kategória) biztosítási összegeiről, és ezek kárrendezéskor nem vonhatók össze. A biztosítási összeg - azon kívül, hogy a biztosítási díj megállapításának alapja - egyrészt a mindenkori kártérítés abszolút felső határa, másrészt meghatározza a kifizethető kártérítés mértékét is. Ezt legjobban egy példával tudjuk megvilágítani: ha valaki egy 10 milliós lakást csak 5 millióra biztosít, akkor teljes kár esetén csak 5 millió kártérítést kaphat, de egy 1 milliós részkár után is csak félmillióra tarthat igényt (aránylagos kártérítés).

Az épületek biztosításánál a közkeletű tévedéssel ellentétben soha nem a forgalmi értéket kell a szerződésbe foglalni, hanem az újjáépítési értéket, amennyiért az adott épületet újra fel lehetne építeni. Épp ezért két, teljesen egyforma épület piaci értéke között többszörös különbség is lehet, ha az egyik pl. a Rózsadombon épült, a másik pedig egy félreeső kis faluban, de a biztosítás szempontjából mindkettőt azonos értéken kell a szerződésben szerepeltetni. Persze ha az ingatlant hitel felhasználásával vásároltuk, akkor a kamatokkal növelt hitelösszeget is figyelembe kell vennünk, a biztosítási összeg annál nem lehet kisebb.

Az ingóságok biztosításánál is az új beszerzési értékeket kell figyelembe (mintha újat vennénk mindenből). A leggyakoribb hiba, hogy a legtöbb ember, ha arra kérik, hogy becsülje meg az összes ingóságának értékét, mégpedig új áron, a valóságosnál lényegesen kisebb számot mond. Ez oda vezet, hogy a kára csak töredék értéken térül meg.

Érdemes tehát végiggondolni mindent, amihez egy megfelelően előkészített segédlet jó támpontot nyújthat (erre vonatkozó segédlet lakásbiztosítási díjszámító modulunkban található).

Az ingóságok értékével azonban nem csak szerződéskötéskor kell foglalkozni. A biztosító indexálást javasló ajánlatát (év végi értékkövetés, amikor a biztosító küld egy levelet, hogy ennyi meg annyi volt az infláció, és emeljük meg értékeinket) illik elfogadni, sőt, akkor is értesítenünk kell a biztosítónkat amikor értéknövelő beruházást végzünk ingatlanunkon, vagy épp értékes vagyontárgyakat vásárolunk. (Ezt írásban kell a biztosítóhoz nyilatkozni!)




Mire kell figyelnünk a betörés biztosítással kapcsolatban?




Bár a betöréses lopások száma az utóbbi időben némileg csökkent, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a veszélyt sem. Ráadásul azzal, hogy biztosítást kötöttünk (több biztosítónál ez kiegészítő modulként szerepel a szerződésben), még nem tettünk meg mindent értékeink védelmében.



A biztosítók feltételei tartalmazzák,hogy a betörés elleni biztosítást milyen védelmi szint megléte esetén, milyen mértékben vállalják A védelem többszintű lehet. A mechanikai védelem (ajtók, ablakok, zárak, rácsok) nem jelent áthatolhatatlan akadályt, de a betöréshez szükséges időt jelentősen meghosszabbíthatják, és ily módon esetleg el is veszik a behatoló kedvét.

Az elektronikai védelem egyik fajtája a helyi riasztórendszer, ami erős hang- és fényjelzéssel zavarja meg a behatolót. Sajnos a mai körülmények között ez a szomszédokat is inkább csak bosszantja (főleg, ha többször felesleges megszólalt már a sziréna), de annyira nem, hogy közbelépjenek, vagy értesítsék a hatóságokat. Épp ezért sokkal hatékonyabb módszer (bár némileg költségesebb is) az ún. átjelzős riasztórendszerek kiépítése, amely nem egy helyi szirénát szólaltat meg, hanem vagy közvetlenül a rendőrségen, vagy egy beavatkozó vagyonvédelmi cégnél jelez. Riasztás esetén a pár percen belül a helyszínre érkező szolgálat valóban hatékonyan léphet közbe.

A biztosítás szerződések már a közepes kártérítési összegek kifizetését is megfelelően kialakított mechanikai, és kiegészítőként felszerelt elektronikus védelem meglétéhez kötik. Amennyiben nem rendelkezünk a megfelelő védelmi szinttel a biztosító jogosan tagadja meg a kártérítést. A védelmi rendszer kialakításánál érdemes a MABISZ által minősített termékeket előnyben részesíteni, ezeket (szakszerű telepítés, beépítés esetén) a minősítés kategóriáján belül minden biztosító elfogadja. Az ezzel foglalkozó vállalkozótól feltétlenül kérjük el a termék minősítésére vonatkozó tanúsítványt. Az egyes biztosítók által előírt védelmi szintek leírását lakásbiztosítási díjszámító modulunkban megtalálja.



A lakásbiztosítás értékkövetése, indexálása évfordulón

A biztosítók lakásbiztosítások esetében minden évben automatikusan indexálják a szerződéseket, egyszerűbben szólva emelik a biztosítási összegeket és ehhez kapcsolódóan a díjakat. Ezt elfogadva biztosíthatjuk azt, hogy lakásunk, házunk és a benne található ingóságok infláció követve legyenek biztosítva.

Az indexálásról az értesítést -legalább 60 nappal az évforduló előtt kell a biztosítóknak a szerződőkhöz eljuttatniuk. Az indexálás elutasítható, néhány biztosítónál -ezt írásban kell meg tenni.




Általános mentesülések, kizárások:


A biztosítók nem vállalják a kockázatot azaz kizárnak egy két eseményt.

Kizárások:
a nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugárzásból eredő eseményekre.
Hasonlóan nem terjed ki a fedezet a háború, polgárháború,
Sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövetkező károkra. (Egyetlen egy Biztosító nem zárják ki, ez utóbbiakat.)
Mentesülnek ugyanakkor a biztosítók a kifizetési kötelezettségük alól, ha a szerződő, biztosított, vagy a velük közös háztartásban élők a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
Mentesülések :
ha a szerződő, biztosított változás bejelentési kötelezettségének nem tett eleget és ezért lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
További mentesülési indok lehet a kármegelőzési kötelezettség szándékos, vagy súlyosan gondatlan elmulasztása, valamint a kárenyhítési kötelezettség elmulasztása is.
Az épületkárok esetén azokat a károkat sem téríti meg a biztosító, melyek az épület avultságával, a karbantartás elmulasztásával függnek össze,
valamint azokat a károkat, melyek az építési szabályok be nem tartása miatt következhettek be.
Mi a teendő kár esetén?



Viharkár, amikor hirtelen minden megváltozik.....




A keletkezett kárt, ha észleljük :

2 napon belül írásban, telefonon, faxon be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító köteles a bejelentéstől számított 5 napon belül a helyszínen megvizsgálni a történteket, mi pedig a helyszíni szemléig csak annyit változtathatunk a kár helyszínén, amennyi a további károk megelőzéséhez szükséges. Például egy csőrepedés esetén a sérült csőszakasz javíttatását elvégezhetjük, de a kicserélt, lyukas csőszakaszt őrizzük meg, és a megbontott csempét se pótoljuk a szemle időpontjáig. Ha lehetőségünk van rá, akkor a közvetlenül a kár utáni állapotról készítsünk fényképeket (jobb híján akár mobiltelefonnal is), ez később egyértelművé teszi a helyzetet, és elkerülhetővé a felesleges vitákat.

Betörés vagy rablás esetén viszont értesíteni kell -a rendőrséget is.
Tűz és robbanás után viszont minden esetben értesíteni kell a tűzoltóságot!! Még akkor is, ha viszonylag kis tűz volt, és sikerült magunknak eloltani. A hatóság értesítésének elmaradása a kártérítési igény elutasítását is maga után vonhatja.
Kárrendezés:

Rendszeres konfliktusforrás a helyreállítási összegek mértéke is. A biztosító általában tapasztalati értékeket, piaci átlagárakat vesz figyelembe, míg az árajánlatot adó vállalkozók nem ritkán a vastagabban fogó ceruzájukat veszik elő, mondván, a biztosító úgyis kifizeti. A jogszabályok azonban ránk is kárenyhítési kötelezettséget rónak, ezért érdemes lehet több árajánlatot bekérni, és ezeket a biztosító kirendelt szakértőjével egyeztetni - így valóban megtérülhet minden költségünk.

Gyakran felmerülő probléma kárrendezéskor, hogy a biztosító kárszakértője a károsodott vagyontárgyakról számlát kér. Ez egy vállalkozás kára esetében természetes igény, de lakásbiztosításnál nem ilyen egyértelmű a helyzet, ez esetben ugyanis nem vagyunk kötelesek megőrizni a vásárláskor kapott számlát. Az azonban elvárható, hogy ha nagy értékű, nemrégen vásárolt tárgyak megfizetését igényeljük a biztosítótól, akkor igényünket támasszuk alá a számlával, hiszen ezt már csak a garancia miatt is meg kellett őriznünk.
Messenger